Sokan azt gondolják, hogy a baleset-biztosítás (Unfallversicherung) minden sérülésre fizet, ami balesetnél történik. A valóság ennél bonyolultabb: van egy hivatalos „ártáblázat”, ami testrészenként határozza meg, mennyit ér egy ujj, egy kar vagy egy láb a biztosítás szemében. Nézzük meg részletesen, hogyan is működik ez.
Mi számít baleset-biztosítás szempontjából kifizetendő kárnak?
A baleset-biztosítás alapvetően akkor fizet, ha a sérülés tartósan károsítja az egészségedet. Egy kificamodott boka, ami néhány hét alatt rendbe jön, önmagában még nem elég ehhez.
Fontos az is, hogy a biztosítás kifejezetten baleset esetén nyújt szolgáltatást – betegség esetén nem. Pedig a Morgen & Morgen elemzése szerint a tartós egészségkárosodások körülbelül 12-szer gyakrabban erednek betegségből, mint balesetből. Ez azt jelenti, hogy a baleset-biztosítás önmagában nem fedi le a legtöbb olyan esetet, amikor valaki tartósan megrokkan.
A Gliedertaxe – a hivatalos ártáblázat
Ha egy baleset után tartós károsodás marad vissza, a biztosító nem egyszerűen „megbecsüli” a kárt. Létezik egy hivatalos táblázat, az úgynevezett Gliedertaxe, ami rögzíti, hogy egy adott testrész elvesztése vagy funkcióvesztése milyen arányban számít a teljes szolgáltatáshoz képest.
Ez azt jelenti, hogy egy ujj, egy kéz vagy egy láb elvesztése előre meghatározott százalékos értéket képvisel – nem a biztosító dönti el eseti alapon, hanem a szerződésben (illetve az annak alapjául szolgáló táblázatban) rögzített arányok érvényesek.
Miért fontos ezt ismerni?
- A kifizetés összege nagyban függ attól, melyik testrész érintett.
- Két, hasonlóan súlyosnak tűnő sérülés eltérő összeget eredményezhet.
- Érdemes a szerződésedben megnézni, pontosan milyen táblázatot alkalmaznak.
Mikor nem minősül balesetnek a sérülés?
Van egy gyakori félreértés is: sokan azt hiszik, hogy minden hirtelen fellépő fájdalom balesetnek számít. A valóságban azonban sok biztosító másként ítéli meg a helyzetet.
Jó példa erre a költözés: ha egy szekrény emelése közben megrándul a hátad, ez sok esetben NEM minősül balesetnek – a biztosítók gyakran „kopásnak”, vagyis a test fokozatos elhasználódásának tekintik, nem pedig hirtelen, külső behatásra bekövetkezett sérülésnek.
Ez a különbségtétel fontos lehet, ha vitás helyzet alakul ki a biztosítóval. Ilyenkor hasznos lehet, ha tisztában vagy a jogaiddal – erről bővebben a jogvédelem-biztosításról szóló cikkünkben olvashatsz.
Mire figyelj a saját szerződésednél?
Ha baleset-biztosításod van, érdemes tisztában lenned a határidőkkel is, ugyanis ezek elmulasztása esetén a biztosító megtagadhatja a kifizetést.
- Az orvosi igazolásnak a balesetet követő 15 hónapon belül kell megtörténnie.
- A bejelentést a biztosító felé 1 éven belül meg kell tenni.
Ezek a határidők szerződésenként eltérhetnek, ezért érdemes alaposan átnézni, mit ír elő a saját feltételed.
Gyakori kérdések
Minden sérülésre fizet a baleset-biztosítás?
Nem. Csak akkor jár szolgáltatás, ha a sérülés tartós egészségkárosodást okoz, és az valóban balesetből ered, nem betegségből.
Mi az a Gliedertaxe?
Egy hivatalos táblázat, amely testrészenként meghatározza, hogy egy adott sérülés milyen arányban számít a teljes biztosítási összeghez képest.
A háti sérülés mindig balesetnek számít?
Nem feltétlenül. Ha a sérülés fokozatos terhelés vagy emelés következménye, a biztosító gyakran kopásnak minősíti, nem balesetnek.
Mennyi időm van bejelenteni egy balesetet?
Az orvosi igazolást 15 hónapon belül, a bejelentést pedig 1 éven belül kell megtenni – ezek elmulasztása veszélyeztetheti a kifizetést.
Ha nem vagy biztos benne, pontosan mit fizet a saját baleset-biztosításod, érdemes alaposan átnézetni a szerződésedet. Keress minket bátran a kapcsolat oldalunkon, vagy írj közvetlenül WhatsAppon: +49 8122 2285225.
Forrás: Finanztip
