Ki, mikor kaphat és mennyit?
Ha már el kell hagynom a vállalatot, legalább jó végkielégítésem legyen! Ez sokak fejében megfordul. Ám valójában ki támaszthat igényt erre a kártalanítási formára? És ennek mekkorának kell lennie? A végkielégítés beleszámít a munkanélküli segélybe? Ebben a témában ezernyi kérdés merülhet fel.
Pontosan mi a végkielégítés?
„A végkielégítés egy egyszeri rendkívüli kifizetés. Egy munkaadó ezt a munkavállaló részére fizetheti munkaviszonya befejezésekor. Kvázi a munkahely és az ehhez kapcsolódó kereseti lehetőségek elvesztésének kárpótlásául szolgál” – magyarázza Kevin Ressler, az ERGO biztosítási szakértője.
Ki támaszthat igényt végkielégítésre?
Először a rossz hír: végkielégítésre nem vonatkozik semmilyen jogigény. A végkielégítés fizetését ugyanakkor szabályozhatják szociális tervek, bérszerződések, üzletvezetői szerződések vagy az egyes munkaszerződések. „Számos cég önkéntes végkielégítésről is megegyezést köt lebonyolítási vagy a munkaviszony befejezését szolgáló szerződések formájában” – mondja a szakértő.
Az egyetlen törvényi szabályozás a Felmondásvédelmi Törvény (KSchG) 1a § -ban található. Ennek értelmében a munkavállaló igényt támaszthat a végkielégítésre, ha a munkáltató üzemi körülmények miatt mond fel neki, illetve a munkavállaló számára a kereseti határidő lejártával végkielégítést kínál fel.
Egy későbbi felmondásvédelmi kereset ráveheti a munkáltatót arra, hogy önként fizessen végkielégítést. Ezzel kizárhatja annak financiális kockázatát, hogy elveszítse a pert.
A munkáltatót kivételes esetben bírósági úton is kötelezhetik végkielégítés fizetésére. Abban az esetben, ha a kimondott felmondás nem hatályos és a munkavállalótól nem várható el a munkaviszony folytatása.
Az egyes eseteket még egyszer jobban górcső alá veszem nektek:
1. Végkielégítési igény üzemi körülmények miatti felmondás esetén
Ha üzemi körülmények miatti felmondásban részesít a céged, akkor választhatsz felmondásvédelmi kereset és végkielégítés között. Feltétel: A munkaadód felmondólevelében üzemi körülményeket nevez meg a felmondás okaként. Üzemi körülmények miatti felmondási okok legtöbbször akkor állnak fenn, ha a munkakör kiesik, a vállalat pedig nem tud más pozíciót biztosítani a dolgozónak.
Ezenkívül főnöködnek fel kell hívnia rá a figyelmedet, hogy igényelheted a végkielégítést, ha a háromhetes határidőt a felmondásvédelmi kereset benyújtására kivárod. Itt merül fel a kérdés: Elfogadom a felmondást és legalább elviszem a pénzt? Vagy megpróbálok harcolni az állásomért és keresetet nyújtok be?
2. Végkielégítés a munkaviszony bírósági úton való megszüntetésekor
Akkor is részesülhetsz bizonyos körülmények között végkielégítésben, ha felmondásvédelmi keresetet nyújtasz be a munkaügyi bíróságon. A keresetet három héten belül kell beadnod, miután megkaptad a felmondásodat munkaadódtól. Ahhoz, hogy végkielégítésben részesülj, a munkaügyi bíróságnak az alábbiakat kell megállapítania:
- A Felmondásvédelmi Törvény értelmében a felmondás szociális szempontból alaptalan.
- A munkavállaló meg szeretné szüntetni a munkaviszonyt, mivel annak folytatása nem várható el tőle.
- Vagy a munkáltató szeretné megszüntetni a munkaviszonyt, mert üzemi körülmények miatt nem várható el a további értelmes, közös munka.
De mit jelent a második pontban a „nem várható el tőle”-rész? „Az el nem várhatóság egy határozatlan jogi fogalom. Ez azt jelenti, hogy ténybíróságok döntenek újfent minden esetben arról, hogy a kollégától elvárható-e a munkaviszony folytatása. Ám fontos, hogy az okoknak vagy belső összefüggésben kell állniuk a munkáltató által kimondott, társadalmi szempontokkal ellentétes felmondással, vagy ezeknek a felmondási jogvita során kellett keletkezniük” – magyarázza Frank Preidel.
Tipikusan ilyenkor az alábbi okokról lehet szó:
- A munkáltató által könnyelműen kimondott, becsületsértő állítások a munkavállaló személyéről vagy viselkedéséről: Ez azt jelenti, hogy ha a főnököd negatívan nyilatkozik rólad, akkor nem várható el tőled, hogy továbbra is neki dolgozz.
- A bizalmi viszony felbomlása a felmondási jogvita során a munkavállaló lényeges hibája nélkül: Ha a jogvita elfajul, legtöbbször lehetetlenné teszi a további együttműködést.
- Arra utaló körülmények, hogy a munkaadó az üzembe visszatérő munkavállalót a többi dolgozóval szemben hátrányosan, vagy egyéb módon inkorrekt módon fogja kezelni: Ez az az eset, amikor a főnököd a jogvita után előreláthatóan nem fair módon fog kezelni téged.
- Tények, melyek közel állnak az aggályokhoz azt illetően, hogy a munkavállalóhoz tevékenysége újrakezdése esetén kollégái nem megfelelően fognak viszonyulni. Ebben az esetben a kollégák azok, akik visszatérésed után valószínűleg meg fogják nehezíteni az életed.
A munkaviszony felbontásához ugyanakkor nem elegendő, ha a munkavállaló időközben talált egy másik munkahelyet.
3. Végkielégítés bérszerződés, szociális terv vagy egyezség útján
Azontúl a végkielégítés rendezhető bérszerződés, egy munkáltató és az üzemi tanács között kötött szociális terv, vagy munkáltató és munkavállaló között született megállapodás (pl. bírósági vagy bíróságon kívüli egyezség) útján. „A végkielégítések többségéről bíróság előtti egyezség formájában egyeznek meg” – ismerteti Frank Preidel a gyakorlat alapján.
Léteznek-e törvényi normák a végkielégítés mértékéről?
A végkielégítés-kalkulátor természetesen csak első benyomást adhat. A végkielégítés mértékét illetően létezik további törvényi szabályozás is. Ha a munkaviszonyt egy bírósági ítélet útján szüntetik meg, akkor a Felmondásvédelmi Törvény 10. §-a értelmében a végkielégítés akár tizenkét havi keresetet is kitehet. Léteznek ugyanakkor az alábbi kivételek:
- A munkavállaló 50 éves vagy ennél idősebb, valamint legalább 15 éve foglalkoztatják – ebben az esetben a végkielégítés mértéke 15 havi keresetet is kitehet.
- A munkavállaló 55 éves vagy ennél idősebb, valamint legalább 20 éve fennáll munkaviszonya – ilyenkor a végkielégítés 18 havi kereset is lehet.
A munkavállaló nem formálhat igényt megemelt végkielégítésre, ha a munkaviszony megszüntetésekor 65 éves vagy annál idősebb.
További kérdések esetén szívesen segítünk:
Kevin Ressler
biztosítási szakértő
Otto-Hahn-Str. 21
85435 Erding
Németország
Mobil: +49 (0) 151 22656507
Telefon: +49 (0) 8122 2285225
E-mail: Kevin.Ressler@ergo.de
Web: nemetorszagibiztositas.hu
