Magánvállalkozóként Önnek szakmai karrierje elején alaposan meg kell ismerkednie a felelősségvállalás tárgykörével. Alkalmazottként erre kevésbé van szükség. Ez oda vezet, hogy sok alkalmazott nem is tud róla, hogy a munkahelyen elkövetett hibákért bizonyos esetekben magánszemélyként felelnek – munkaadóikról nem is beszélve. Hogy Önnel ez ne történhessen meg, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a témában.
Egyéni felelősség Alapelv, hogy „mindenki önmagáért felel”
Alapvetően Németországban minden ember önmagáért tartozik felelősséggel.
Ez azt jelenti, hogy: Ha Ön bűncselekményt vagy akár egy hibát is elkövet, amely megkárosít egy harmadik felet, Önnek szembe kell néznie a jogi következményekkel. Ugyanakkor a szabály alól léteznek kivételek is, például a kiskorúakat nevelő személyek felelőssége vagy éppen a munkaadó felelősségvállalása alkalmazottaiért. De mit is jelent a legutolsó gondolat?
Felel-e a munkaadó a munkavállalójáért vagy sem?
Sok munkavállaló abból indul ki, hogy minden tevékenységüket munkaadójuk automatikusan biztosítja.
Ez azt jelenti, hogy: Ha Ön számítási hibát vét, mely a cégnek aztán sok kiadást okoz, Önnek ezért nem kell felelnie. Vagy ha Ön figyelmetlenségből kárt tesz az áruban, amely ennek következtében későn érkezik meg az ügyfélhez és ezáltal megakasztja a termelést, nem Ön, hanem munkaadója fizet kártérítést. De ez valóban így van? Igen is és nem is!
„§ 278 A kötelezett felelőssége harmadik fél irányába
A kötelezett ugyanazon mértékben tartozik felelősséggel törvényes képviselője, illetve azon személyek felé, akik részére kötelezettséget vállalt, mintha saját magának okozott volna kárt.”
(Forrás: Német Polgári Törvénykönyv (BGB))
Ez azt jelenti, hogy: Anyagi, vagyoni és személyi károk esetén, melyek egy munkaviszony keretében keletkeznek és ügyfeleket, kollégákat, a munkaadót vagy egyéb harmadik felet megkárosítanak, a foglalkoztatott személyes felelősségvállalása erősen korlátozott. Ez elsősorban azért van, mert a kárösszeg gyakran nem áll ésszerű arányban a munkavállaló keresetével. Egyszerűen mondva tehát méltánytalannak tartja a törvénykezés, ha egy éves bruttó 60.000 eurós fizetésért foglalkoztatott személynek egy 200.000 euró összegű termelési kiesésért kellene kártérítést fizetnie (megjegyzés: A számok hozzávetőlegesek). Rövid úton tehát a munkáltató fizet? Ez sajnos nem ilyen egyszerű!
Mikor felelős a munkaadó…
Noha a munkavállaló privát felelősségvállalását a munkaviszony alapvetően korlátozza, nem élvez teljes mentességet. Éppen ezért kerülnek meghatározásra a munkaszerződésben a munkáltatói és munkavállalói jogok és kötelezettségek is. Amennyiben egy munkavállaló ezen kötelezettségeknek nem (kielégítően) tesz eleget, neki kell érte felenie. Ha azonban a hiba a szerződésbeli tevékenység keretében történik, a felelősség bizonyos körülmények között átszáll a munkaadóra. Az egyszerűség kedvéért ezért a gondatlanság három fokát határozták meg:
1. Enyhe gondatlanság: Ha egy munkavállaló semmilyen vagy jelentéktelen károkat okozott tevékenysége közben, nem kell értük felelnie sem. Ha ennek során harmadik felek szenvedtek el kárt, a felelősség átszáll a munkáltatóra. Jelentéktelennek minősülnek az olyan hibák és károk, melyek a „normális” tevékenység végzése közben elméletileg bármely munkavállalóval megtörténhetnek.
2. Közepes gondatlanság: Közepes gondatlanságnak nevezzük az olyan vétséget, mely előre látható és megakadályozható lehetett volna, ugyanakkor nem sorolható be súlyos vagy megbocsájthatatlan vétségként. Így tehát az enyhe és súlyos gondatlanság között van. Felel-e tehát a munkaadó közepes gondatlanság esetén? A válasz: részben. Közepes gondatlanság esetén minden okozott kárért való felelősség megoszlik a munkaadó- és -vállaló között. A felosztást azonban részarányosan és nem fele-fele arányban végzik – de mindig a munkavállaló javára.
3. Súlyos gondatlanság : Súlyos gondatlanságnak nevezzük az olyan vétséget, mely „normális emberi felfogással” előre látható és megakadályozható lehetett volna. Ha a munkavállaló ittasan száll be szolgálati autójába, minden ebből eredő kárért neki kell felelnie. A súlyos gondatlanságból eredő kötelességszegések súlyos és megbocsájthatatlan vétségnek minősülnek a munkaadó (és harmadik felek) irányába.
4. Szándékosság Aki szándékosan cselekszik, tehát tudatosan tervez vagy számításba vesz egy vétséget, természetesen maga felel érte. A munkaadó nem felelős alkalmazottja szándékos vétségéért!
Ha a munkaadó súlyos kötelességszegéséről, gondatlanságáról vagy akár szándékosságáról beszélünk, a munkaadó megróhatja vagy akár (azonnali hatállyal) fel is mondhat neki.
….És mikor felelős a munkavállaló?
Mint már említettük, a munkaadó magán felelősségvállalása akkor lép életbe, ha bizonyítható a közepes vagy súlyos gondatlanság, vagy akár a szándékosság.
Neki teljesítenie kell a szerződésben vállalt kötelezettségeit a munkaadója felé – és nem csupán az ún. „Főbb kötelességeit”, hanem az ennek során kapott „további kötelességeit” is. Például ide tartozhat:
• Titoktartási kötelezettség
• a munkaeszközökkel való kíméletes bánásmód
• Gondviselési kötelezettség
• és még sok egyéb.
Ha a munkavállaló az enyhe gondatlanságnál nagyobb mértékben szegi meg kötelességeit, magánszemélyként kell felelnie az ebből eredő károkért. Ugyanakkor a gondatlanság mértékének bizonyítása a munkaadó feladata.
„§ 619a Bizonyítás terhe a munkavállaló felelőssége esetén
A § 280 1. bekezdésével ellentétben a munkavállalónak csak akkor kell kártérítést fizetnie a munkaadó részére munkaügyi kötelességszegésből eredő károkért, ha a kötelességszegés bizonyítható.”
(Forrás: Német Polgári Törvénykönyv (BGB))
Továbbá a munkavállaló magán felelősségvállalása esetében a károsultak szerint teszünk különbséget. Ha a károsult
• maga a munkaadó, akkor a munkavállaló csak korlátozottan felelős, a gondatlanság mértékétől függően.
• egy harmadik fél (például egy ügyfél), akkor a munkavállaló csak korlátozottan felelős, a gondatlanság mértékétől függően.
• egy kolléga (személyi sérülés), akkor a munkavállaló alapvetően nem felelős. Ebben az esetben a balesetbiztosítás feltételei lépnek életbe. Ha a munkavállaló azonban szándékosan vagy súlyos gondatlanságból cselekszik, a Társadalombiztosítási Törvénykönyv 110. §-a alapján magánúton perbe fogható.
A magán felelősségvállalás kivédésre privát felelősségbiztosítást kínálunk, mely egy magánszemélynek kb. 7, egy családnak kb. 9-10 euróba kerül havonta.
Itt Ön egyszerűen kiszámolhatja felelősségbiztosítási díját:
Kérdése van?
Több mint 13 év tapasztalat a Német biztosítási piacon.
Keressen bizalommal!
Szívesen tájékoztatjuk emailen és telefonon, minden nap
8:00 és 20:00 között!
Magyar Iroda: 003612361231
Német Iroda: 0049 8122 2285225
Kevin Ressler: 0049 15122656507
