Német Jogvédelem

JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁS NÉMETORSZÁGBAN

 

ÜGYVÉDEINK VÁLASZOLNAK

 

Melyek a munkaadó kötelességei és jogai a kereseti igazolást és bérelszámolást illetően?

 

A munkaadónak ki kell állítania a bérelszámolást?

A bérelszámolással kapcsolatban gyakran tevődnek fel különböző kérdések, amelyeket a legtöbb esetben azonnal szükséges megválaszolni: Mi történik akkor, ha egy hibás bérelszámolást kapok? Kötelessége a bérbeadónak kitölteni a kereseti igazolást? Mit jelentenek a különböző pontok a fizetés elszámolásomon? Ezekre a kérdésekre válaszolunk.

 

Az ipari rendelet (GewO) 108. paragrafusa alapján a munkaadónak alapvetően kötelessége kiállítani a bérelszámolást. A bérelszámolás abban segít, hogy a munkavállaló ellenőrízni és követni tudja a kézhez kapott pénz történetét. Két esetben nem kell a munkaadónak bérelszámolást kiállítania: elsősorban, ha nem fizet a munkavállalónak, és másodsorban, ha a fizetés összege egymást követő több hónapban ugyanaz. Az utóbbi esetben a munkaadó csak az első alkalommal állítja ki a bérelszámolást, következő alkalommal pedig abban az esetben, ha az összeg vagy más adatok változnak. Amennyiben a munkavállaló nem szeretné kiállítani a bérelszámolást, megbízhat egy szolgáltatót ezzel a feladattal.

 

Miért van szükségem bérelszámolása?

Amellett, hogy a bérelszámolási igazolásokat mindig ellenőríznie kellene, és jó, ha megőrzi azokat, van még egy fontos céljuk: ha a hitelezője, bérbeadója vagy más szerződéses szolgáltatója kéri a fizetéséről szóló bizonyítványt, ahhoz, hogy meg tudja állapítani hitelképességét, a bérelszámolásokra állandóan szükség lesz. Itt ugyanis nemcsak a Schufa besorolásra van szükség, hanem az aktuális fizetés elszámolásokra is.

 

Mi történik akkor, ha a munkáltató nem adott bérelszámolási igazolást?

Abban az esetben, ha nem kapott bérelszámolást a munkaadójától, és a fentebb említett két eset nem vonatkozik Önre, nyújtson be a munkáltatójának egy rövid, közvetlen írott kérést azzal a felhívással, hogy állítsa ki a bérelszámolást az Ön számára.

 

Mit tegyek, ha hibás a bérelszámolásom, és kevés fizetést kaptam?

Egy hibás bérelszámolás, amellyel kevés fizetés jár együtt, nemcsak a munkavállalónak kellemetlen, hanem a munkaadónak is vállalnia kell ennek következményeit. Azonban, hogy ne kerüljön erre sor, a munkavállalónak lehetősége van a bérelszámolását lépésről lépésre visszaszámolni, és a hibás adatokat a korábbi helyes dokumentumok alapján kicserélni. Hibásak az adatok? Nem a helyes adókategóriában számolták el a fizetését? Munkaadója nem a megfelelő órabért vette számításba? Miután mindent részletesen megvizsgált, vegye fel a kapcsolatot a munkaadójával.

A bérelszámolásban előforduló hibák javításának leghatékonyabb és leggyorsabb módja az írásban történő tiltakozás. Ebben az esetben alapvetően három év áll a rendelkezésére, mielőtt lejár az elévülés határideje. Fontos, hogy vegye figyelembe a szerződésében szereplő egyéni jogvesztő határidőket, ugyanis ezek könnyen lerövidíthetik a három éves határidőt. Egy rövid és közvetlen kérésben fejtse ki, hogy mely bérelszámolás miatt tiltakozik, és milyen okból. Szabjon ki munkaadójának egy határidőt a bérelszámolás javítására- itt egy 14 napos határidő méltányosan kiszabható. Csak abban az esetben hozhat fel bizonyítékokat további viták esetén arról, hogy figyelmeztette munkaadóját a hibákról, ha reklamált a hibás bérelszámolás ügyében. Amennyiben erre a kérésre a munkaadója nem reagál, további lépéseket tehet az ügyben, mint például számlák figyelmeztetési díjai, számlavezetési díjak és hasonlók, amelyek akkor jelentek meg, amikor kevesebb pénzt utaltak a számlájára.

 

Mi történik abban az esetben, ha a bérelszámolással több fizetést kapok?

Ha a bérelszámolással több pénz jelenik meg a munkavállaló számláján, másképp alakul a helyzet. Mivel a munkaadó felel a jövedelemadó helyes befizetéséért, visszakövetelheti a fizetésre rátett összeget. Ugyanez vonatkozik a szociális járulékokra, ezeket ugyanis a munkaadó utólag levonhatja a munkavállaló fizetéséből az elszámolás utáni három hónapon belül.

 

El kell küldenie a munkaadónak a bérelszámolást?

A munkáltató kiállítja ugyan a bérelszámolást, de nem köteles azt elpostázni. Alapvetően a munkavállalónak kell átvennie a bérelszámolását a munkavállalójától.

 

A munkaadó kereseti igazolása: kötelező azt kitölteni?

Abban az esetben, ha a munkavállalónak kereseti igazolásra van szüksége a munkaadójától, például családi pótlékra, munkanélküli vagy lakhatási támogatásra, anyasági pótlékra, átmeneti ellátásra vagy lakáskereséshez, illetve a bank számlanyitásához, a munkaadó köteles azt elektronikus formában elküldeni Önnek vagy igazolást kell kitöltenie erről a hivatalok számára. A munkavállalónak joga van a kereseti igazolás kiállításának kérelméhez.

 

Szükségem van a bérelszámolásra az adóbevalláshoz?

2017 óta nem kötelező a dokumentáció bemutatása, azonban kötelező annak megtartása. Mit jelent ez? A munkavállalóknak nem kell igazolásokat bemutatniuk az adóbevallásnál. Abban az esetben, ha az adóhivatal néhány dolgot ellenőrízni akar, készenlétben kell tartania az ehhez szükséges dokumentumokat. A bérelszámolás nem tartozik a szükséges dokumentumok közé. A fizetés igazolásához az adóhivatal beéri a számlakivonatok bemutatásával. Ennek ellenére őrizze meg a bérelszámolásait.

 

Hogyan számolják el a vállalati betegbiztosítást a bérelszámolásban?

Amennyiben a munkaadó vállalati betegbiztosítást szeretne bevezetni, három lehetőség van ennek járulékainak befizetésére: ezek függvényében változik az egyes bérelszámolások értéke. A vállalati betegbiztosítást (bKV) a készpénzfizetésből lehet elszámolni, egy pénzbeli értékkel járó előnnyel a nettó jövedelemadón keresztül történő egyéni adózással, vagy más átalányosított jövedelemmel. Az első lehetőség esetén a vállalati betegbiztosítás (bKV) járulékai egyéni megadóztatás alá esnek, és munkaadó, illetve munkavállaló közösen vesznek részt a járulékok fizetésében. A nettó jövedelem adózásban a munkaadó fizeti a teljes járulékösszeget: így semmiféle teher nem hárul a munkavállalóra. Az átalányos adózás esetében a munkavállaló csak a saját bKV járulékrészét fizeti a társadalombiztosításban, ha a munkaadó nem veszi át ezt a feladatot.  Az átalányos adózás további költségeit a munkaadó fizeti.

 

Hogyan számolják el a nem fizetett szabadságot a bérelszámolásban?

Amennyiben nem fizetett szabadságot vett ki, mert egy családtagja megbetegedett, vallási hovatartozása miatt kellett távol maradnia, vagy beteg gyerekét kellett gondoznia, természetesen ehhez igazítják a folyó hónap bérelszámolását. Ha a nem fizetett szabadsága több, mint négy hétig tart, a teljes hónapban, amelyben Ön távol maradt, nem kap bérelszámolást, hiszen az adott szabadságra nem kap fizetést. Munkaviszonyát tulajdonképpen “felfüggesztik”. Figyeljen arra, hogy biztosítása a nem fizetett szabadság megkezdése utáni négy héten belül érvényét veszítse, és munkaadója jelentse ki a társadalom- illetve betegbiztosító pénztáraktól.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.