Kárrendezés javítás nélkül – teljesen törvényes Németországban
Autóbaleset után az út általában a autóműhelyhez vezet, ahol a baleseti károkat szakszerűen megjavítják. De mi történik, ha a sérültek egyáltalán nem szeretnék a baleseti károkat megjavítani?
Emiatt le kell mondani a kárrendezésről? Nem, mert továbbra is rendezheti a jármű károsodását – “fiktív számlázással”. De vajon ez a típusú szabályozás törvényes-e, és milyen esetekben érdemes alkalmazni?
Mi is pontosan a fiktív számlázás?
A fiktív számlázás esetén a felmerült károkat a gépjármű-biztosítás fizeti – a jármű tényleges javítása nélkül. A kárrendezésnek ezt a különleges típusát “fiktív számlázásnak” hívják, és leggyakrabban a gépjármű-felelősségbiztosítási igényeknél alkalmazzák. Ebben az esetben a balesetet okozó személy fizeti ki az áldozatnak a kárt. A fiktív számlázás az átfogó biztosításokkal is lehetséges, de kevésbé érdemes, mert a kár rendezése után a biztosított személyt egy drágább kockázati osztályba kell besorolni.
Mikor hasznos a fiktív számlázás?
A legtöbb baleset áldozata kisebb baleseteket szenvedett – az úgynevezett “kisebb károkat” fiktív módon számlázhatják ki -, például: ha a baleset áldozata enyhén megsúrolta a jármű oldalsó ajtaját, és így horpadást hagyott hátra. Ha az autó régebbi és a kár nem zavarja a vezetőt, akkor a fiktív számlázás megfelelő megoldás. Az ilyen típusú számlázást akkor is érdemes alkalmazni, ha a károkat költséghatékony módon, magántulajdonban kell megjavítani.
Jó tudni: Károsult félként a pénzt a biztosítótól kapja meg, feltétel nélkül. Szabadon használhatja.
Törvényes a fiktív számlázás?
Igen, teljesen törvényes. Ezt a gyakorlatot számos bírósági határozat szabályozta és továbbra is szabályozza. Háttér: a gépkocsi tényleges kárt szenvedett, ezért a viszonteladási érték alacsonyabb. Az autósok ezért jogosultak kártérítésre, még akkor is, ha nem tudják megtéríteni a károkat.
Mit kell figyelembe venni a fiktív számlázás során?
Autóbaleset áldozataként a balesetet okozó jármű felelősségbiztosításának kell viselnie a károkat. Ezzel ellentétben a részleges vagy a teljes körű biztosítás fedezi a vezető által a saját járművén okozott károkat.
A „normális” kárrendezéssel a járművezető végül benyújtja számláit – károsítottként a balesetet okozó biztosítótársaságnak, vagy átfogó biztosítás esetén a saját biztosítótársaságának. Ennek alapján a gépjármű-biztosítás a költségeket a vezetőnek vagy az autóműhelynek fizeti ki, ha a költségeket már kifizették.
Ha a sérült járművezető fiktív számlázást választ, akkor a kárjelentést vagy a műhely becslését benyújtja a biztosítótársaságnak. Az értékelők, az ügyvédek és egyes esetekben a használat kiesésének költségei szintén igényelhetők. A biztosító levonja a hozzáadottérték-adót a becsült javítási költségekből, és a nettó összeget átutalja az ügyfél számlájára, míg a szakértő vagy az ügyvéd költségeit teljes egészében fedezik.
Jó tudni: Önnek csak a nettó összegeket fogják kifizetni, mert ÁFÁT nem kell fizetni a műhely javítási munkák elmaradása miatt.
Szakértői vélemény vagy költségfelbecslés: mit kell benyújtaniuk a sérült feleknek?
Elegendő egy költségfelbecslés. Azonban gyakran ellentmondások vannak az áldozat és a balesetet okozó fél felelősségbiztosítása között. Ebben az esetben saját ügyvédje és szakértője megerősítheti a károsult helyzetét. Elvileg a balesetet okozó biztosítótársasága viseli az ügyvédi és a szakértői költségeket. Azonban ez nem vonatkozik minden kisebb kárra.
Tipp: Károsult félként nem köteles kizárólag a balesetet okozó biztosítótársaságának tanácsadójára támaszkodni.
Lehetséges a fiktív számlázás teljes károsodás esetén?
Teljes károsodás esetén is lehetséges a fiktív számlázás. Teljes gazdasági károsodás akkor áll fenn, ha a javítási költségek plusz a maradványérték (a baleset után) magasabbak, mint a csereérték.
Példa: Az autó csereértéke 6000 euró volt a baleset előtt, és maradványértéke 3000 euró volt a baleset után. A javítás bruttó 4500 euróba kerül. Akkor a sérült fél fiktív módon számlázhat, levonva ismét az ÁFÁT.
Bizonyítania kell azonban, hogy a baleset után legalább hat hónapig folytatta a jármű használatát.
Másrészt, ha a javítási költségek legalább 30 százalékkal meghaladják a csereértéket, akkor teljes veszteség merül fel.
Ezután a biztosító társaság fizeti a pótlási költséget – azaz a pótlási értéket levonva a maradványértékből. Ebben az esetben a javítási költségek fiktív számlázás általi rendezése nem lehetséges.
