Kikölcsönzött munkavállalóként hogyan tudhatja meg, hogy a kölcsönbe vevő cég hasonló állandó alkalmazottai milyen fizetést kapnak Németországban?

Ha ideiglenes munkavállalóként ugyanazt a fizetést és munkakörülményeket igényelheti, mint a kölcsönbe vevő vállalatnál dolgozó “kollégák”, akkor felmerül a kérdés, hogy miként kellene megtudnia, hogyan épülnek fel ezek a bérek és egyéb munkakörülmények.

Ezt a gyakorlatban nagyon fontos kérdést a munkaerőkölcsönzést szabályozó AÜG úgy rendezi, hogy megállapítja a kölcsönbe adott munkavállaló tájékoztatáskérési jogát a kölcsönbe vevővel szemben: Az AÜG 13. §-a szerint a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbe vevőhöz történő áthelyezése esetén tájékoztatást kérhet az utóbbitól a kölcsönbe vevő vállalkozásában alkalmazandó, hasonló munkakört betöltő munkavállalóra vonatkozó lényeges munkakörülményekről, beleértve a díjazást is. Az AÜG 13. §-a így szól:

“Kölcsönbe adás esetén a kikölcsönzött munkavállaló tájékoztatást kérhet a kölcsönbe vevőtől arról, hogy a kölcsönbe vevő vállalatnál milyen alapvető munkakörülmények vonatkoznak a kölcsönvevő hasonló munkavállalóira, beleértve a fizetést is; ez nem alkalmazható, amennyiben a 8. § (2) és (4) bekezdése második mondatában említett kivételek fennállnak.”

Amint azt a második félmondat korlátozásai is mutatják, a tájékoztatáshoz való jog nem áll fenn, ha a kölcsönzött munkavállalók az egyenlőség elvének fent említett kivételei alá tartoznak (a munkaerő-kölcsönzési tarifa szerinti fizetés, esetlegesen ágazati pótdíjakkal). Ebben az esetben kezdettől fogva nem jogosultak “egyenlő díjazásra” vagy “egyenlő bánásmódra”. Ilyenkor nem áll fenn a tájékoztatáshoz való jog.

Németországban kikölcsönzött munkavállalóként válhat-e a kölcsönbevevő alkalmazottjává a munkaerőkölcsönzési szerződés lejárta után?

Igen, akkor is, ha a kölcsönbe adó céggel kötött munkaszerződésében ezzel ellentétes rendelkezés található.

Az AÜG 9. §-a (1) bekezdésének 4. pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelenek azon megállapodások:

“amelyek megtiltják a kölcsönbe vevőnek, hogy alkalmazza a kikölcsönzött munkavállalót egy olyan időpontban, amikor a kölcsönbe adó és a kikölcsönzött munkavállaló közötti munkaviszony már nem áll fenn.”

Hasonlóképpen a bérbe vevő munkaszerződés-kötési szabadsága is védelemben részesül. Korábban kölcsönbe vett munkavállalót is alkalmazhat, ha annak a kölcsönbe adóval fennálló munkaviszonya megszűnt: az AÜG 9. § (1) bekezdés 3. pontja kimondja, hogy érvénytelenek mindazon megállapodások, amelyek

“megtiltja a kölcsönvevőnek, hogy a kölcsönzött munkavállalót olyan időpontban alkalmazza, amikor a kölcsönbeadóval fennálló munkaviszonya már nem áll fenn; ez nem zárja ki azt, hogy a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő egy megfelelő térítési összegben megállapodjon a kölcsönbe adás után vagy a kölcsönbe adás által létrejött közvetítésért “.

Ezek a rendelkezések korlátozzák a munkajognak a szerződés lejártát követően alkalmazott versenytilalmi rendelkezések megengedhetőségét.

További kérdések esetén szívesen segítünk:

Kevin Ressler

biztosítási szakértő

Otto-Hahn-Str. 21
85435 Erding
Németország

Mobil: +49 (0) 151 22656507
Telefon: +49 (0) 8122 2285225
E-mail: Kevin.Ressler@ergo.de

Kategória: Biztosítás