A legfontosabb tények röviden
- A „munkaképtelenségi biztosítás” kifejezést a köznyelv gyakran használja a foglalkozási rokkantsági biztosításra.
- Szigorúan véve azonban a munkaképtelenség és a foglalkozási rokkantság nem ugyanazt jelenti.
- Ha valaki munkaképtelen, van kilátás arra, hogy munkaképessége teljes mértékben helyreállítható. A felépülés alatt a törvényes rendszerben biztosított személyek hat hétig a szokásos bérüket kapják, majd ezt követően táppénzt.
- A foglalkozási rokkantsági biztosítás ezzel szemben csak akkor fizet, ha a biztosított személy tartósan nem tud tovább dolgozni a munkájában.
- Egyes foglalkozási rokkantsági biztosítási kötvények azonban tartalmaznak rokkantsági záradékot.
1
A munkaképtelenség és a foglalkozási rokkantság közötti különbség
Bár a munkaképtelenség és a foglalkozási rokkantság kifejezéseket gyakran szinonimaként használják, a meghatározásukban vannak különbségek. Ezek döntőek lehetnek abban, hogy valaki kap-e pénzt a biztosítótól vagy sem.
Munkaképtelenség esetén van kilátás a javulásra
Munkaképtelennek minősül az a személy, aki egészségügyi okokból átmenetileg munkaképtelen. Ennek oka lehet egy magas kockázatú terhesség, egy lábtörés vagy egy súlyos betegség. Az egyetlen fontos dolog, hogy az orvosnak igazolnia kell a munkaképtelenséget, azaz beteglapot kell írnia az érintett személynek.
A törvényes egészségbiztosítással rendelkező személy, aki betegszabadságon van, hat hétig továbbra is megkapja a munkáltatótól a szokásos fizetését. Ha a munkavállaló ezen időszak után sem képes dolgozni, a törvényes egészségbiztosítási pénztár lép közbe. Betegségi ellátást fizet, melynek a maximális összege a bruttó fizetés 70 százaléka. A törvényes biztosítottak három éven belül legfeljebb 78 hét betegszabadságra jogosultak (§ 48. mondat 1 SGB V). A 78 hetet csökkentik azok az időszakok, amelyek alatt a betegbiztosítási ellátásra való jogosultság szünetel, például amikor a biztosított személy szülési ellátásban részesül, vagy a munkáltató által fizetett hathetes továbbfolyósítási időszak alatt áll (§ 49 SGB V). A munkavállalók ezért általában 72 hétig jogosultak táppénzre.
Ha a táppénz nem elegendő, vagy ha magánbiztosított vagy, és nem kapsz ellátást a kötelező egészségbiztosításból, akkor erre az időre biztosíthatod magad egy magán betegségbiztosítással.
Foglalkozási rokkantságról akkor beszélünk, ha tartósan munkaképtelen vagy.
A keresőképtelenség egyik lényeges jellemzője, hogy nem állandó állapotról van szó: Ha valakit munkaképtelennek minősítenek, az orvos feltételezi, hogy belátható időn belül a beteg állapota kezelésekkel és rehabilitációs intézkedésekkel olyan mértékben javítható, hogy újra munkaképes legyen.
A magán foglalkozási rokkantsági biztosítás csak akkor fizeti ki a megállapított nyugdíjat, ha ennek pontosan az ellenkezőjéről van szó. Ez azért van így, mert egy személy csak akkor tekinthető foglalkozásképtelennek, ha valószínűsíthetően hosszú távon már nem lesz képes egészségkárosodás nélkül a legutóbbi foglalkozását változatlanul gyakorolni (§ 172 VVG (2) bekezdés).
Gyakran azonban nem könnyű felmérni, hogy egy baleset vagy betegség után marad-e maradandó károsodás. Ezért a jó foglalkozási rokkantsági tarifák járadékot biztosítanak, amint a foglalkozási rokkantság várhatóan hat hónapnál tovább tart. Ez elegendő ahhoz, hogy a szolgáltatók feltételezzék, hogy az egészségi állapot javulása belátható időn belül nem várható.
A biztosító azonban rendszeres időközönként ellenőrizheti, hogy az ügyfél még mindig munkaképtelen-e. Ha a várakozásokkal ellentétben egyértelműen jobban vagy, a foglalkozási rokkantsági biztosítás leállíthatja a pénz átutalását. A biztosítottnak azonban semmit sem kell visszafizetnie. A nyugdíj akkor is megszűnik, ha a biztosított a korábbi foglalkozásához hasonló új munkahelyet talált.
Ahhoz azonban, hogy foglalkozási rokkantsági nyugdíjban részesülhess, nem kell teljesen munkaképtelennek lenned, hanem csak 50 százalékos foglalkozási rokkantsági fokot kell elérned. Ez azt jelenti, hogy elvesztetted cselekvőképességednek legalább a felét, és már nem vagy képes a szakmád szempontjából fontos tevékenységeket elvégezni.
Azonban nem a kezelőorvos dönti el, hogy valaki munkaképtelennek minősül-e, mint a betegnyilatkozat esetében. A biztosító az orvosi dokumentumok és a pontos munkaköri leírás alapján inkább azt ellenőrzi, hogy a szükséges mértékű foglalkozási rokkantságot teljesítettnek tekinti-e a biztosító.
2
A rokkantsági záradék a foglalkozási rokkantsági biztosításban
Aki azonban hat hónapig munkaképtelen, az nem minősül automatikusan munkaképtelennek. Ennek oka, hogy még egy hosszabb betegség, például egy bonyolult szalagszakadás esetén is előre látható lehet a teljes gyógyulás a kezdetektől fogva.
Néhány éve azonban egyre több olyan foglalkozási rokkantsági biztosítás létezik, amely már havi nyugdíjat fizet munkaképtelenség (AU) esetén. Jelenleg mintegy tucatnyi biztosítótársaság kínál ilyen tarifát – néha felár ellenében a szokásos foglalkozási rokkantsági biztosításhoz képest.
Valamennyi rokkantsági záradék közös jellemzője, hogy a biztosítottnak legalább hat hónapig munkaképtelennek kell lennie ahhoz, hogy ellátásban részesüljön. A különböző ajánlatok azonban egyéb részletekben különböznek egymástól. A biztosítási kifizetés általában időben korlátozott – általában 18 vagy 24 hónapra.
A biztosított számára előnyös, ha csak az orvosi beteglapot és a diagnózist kell benyújtania ahhoz, hogy a biztosító fizessen. Ezáltal megspórolja az időigényes jelentkezési folyamat fáradalmait. Egyes szolgáltatók azonban ugyanazokat a dokumentumokat kérik, amelyek a rendes foglalkozási rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükségesek.
Az AU-záradék különösen hasznos azok számára, akiknek a jövedelmét munkaképtelenség esetén a törvényes vagy magán egészségbiztosítás nem fedezi kellőképpen. Ez a záradék azonban önmagában nem lehet döntő tényező egy adott ajánlat kiválasztásakor. Hogy milyen egyéb jellemzőkkel kell rendelkeznie egy jó foglalkozási rokkantsági politikának, azt az útmutatónkban ismertetjük.
3
Légy óvatos, ha a betegnapidíj és a foglalkozási rokkantsági nyugdíj között átfedés van
A munkaképtelenség és a foglalkozási rokkantság közötti különbség akkor is fontos, ha magánbeteg-járadékbiztosítással rendelkezel. A betegnapidíj célja, hogy pótolja a jövedelemhiányt, amely akkor keletkezik, ha hosszabb ideig beteg vagy, és a munkáltatód által folyósított hathetes bérpótlékod megszűnt.
A napi betegbiztosítás általában megszűnik, amint megállapítják a foglalkozási rokkantságot. Három hónappal ezután a betegnapidíj-biztosítás megszűnhet; egyes szolgáltatók kicsit tovább fizetnek.
Nehézségek merülhetnek fel, ha visszamenőlegesen kapsz nyugdíjat a foglalkozási rokkantsági biztosítótól arra az időszakra, amikor betegségi napidíjban részesültél. Ekkor lehetséges, hogy a betegbiztosító visszakövetelheti a pénzét tőled – de csak akkor, ha ez kifejezetten szerepel a szerződésedben. Ez akkor válik problémássá, ha a betegségi napidíj magasabb, mint a biztosított foglalkozási rokkantsági nyugdíj.
Egy példa: Egyönálló vállalkozó havi 2000 eurós betegbiztosítással rendelkezik, de csak 1500 eurós foglalkozási rokkantsági nyugdíjjal. Hat hónapja kap napi táppénzt. Ezt most vissza kell fizetnie, mert a foglalkozási rokkantsági biztosítása visszamenőlegesen, a betegség kezdetétől fizet. Így a foglalkozási rokkantságának elismerése ellenére hirtelen 3000 eurós adóssággal találja magát szemben.
Ha betegségi napidíjat veszel fel, győződj meg arról, hogy a biztosítótársaság a feltételeiben lemond az ilyen jellegű visszafizetési igényről. Ha ez nem így van, akkor legalább a foglalkozási rokkantsági nyugdíjjal azonos összegű betegszabadságot kell választanod. Érdemes egy szakjogászt is igénybe venned, aki segít neked a rokkantsági nyugdíj kérelmezésében. Erről bővebben olvashatsz az rokkantsági nyugdíjigénylési útmutatónkban.
További információ
Kevin Ressler
biztosítási szakértő
Németországi Biztosítási Csoport
Otto-Hahn-Str. 21
85435 Erding
Németország
Mobil: +49 (0) 151 22656507
Telefon: +49 (0) 8122 2285225
E-mail: Kevin.Ressler@ergo.de
Web: nemetorszagibiztositas.hu
