A Németországba bevándorló uniós polgárok jogai és kötelezettségei
I. Minden uniós állampolgár beutazhat Németországba?
Alapvetően igen. Minden tagállami állampolgár személyi igazolványával beléphet Németországba, és további formalitások nélkül legfeljebb három hónapig tartózkodhat az országban. Ez alatt a három hónap alatt nem jogosultak a beutazók szociális ellátásra. Jogalap: az EU szabad mozgásról szóló törvényének 2. §-ának (5) bekezdése. Németország így hajtja végre az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (21. cikk) és az EU szabad mozgásról szóló irányelvében (6. cikk) foglalt rendelkezéseket.
II. Mi történik a tartózkodási joggal három hónap elteltével?
Az az uniós polgár, aki három hónapnál hosszabb ideig szeretne Németországban tartózkodni
(családtagjaival együtt), ezt megteheti, amennyiben megfelel bizonyos feltételeknek. Ezek a tartózkodási státuszuktól függnek:
Munkavállalók és egyéni vállalkozók:
- A Németországban dolgozó uniós polgár az uniós jog értelmében teljes körű szabad mozgást élvez, és állampolgárként kell kezelni. Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 45. cikke, a szabad mozgásról szóló 2004/38/EK irányelv 7. cikke.
- A munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak nem kell igazolniuk, hogy elegendő megélhetési forrással rendelkeznek. Teljes körű mozgásszabadságot élveznek, amennyiben foglalkoztatásuk nem
“gazdaságilag jelentéktelen”. Ehhez a meghatározáshoz már a heti 7,5 órás munkaidő és a havi 100 eurós bér is elegendő (EBHT B14 AS 23/10). - Ön csak akkor veszíti el munkavállalói vagy önálló vállalkozói státuszát, ha egy évnél hosszabb időre elhagyja a német munkaerőpiacot (BA technikai megjegyzések az SGB II 7.5. sz. mellékletéhez). Álláskeresők: A Németországban munkát kereső uniós polgárnak is joga van a szabad mozgáshoz. Ha aktívan próbál munkát találni, akár hat hónapig is maradhat anélkül, hogy bizonyítania kellene, hogy fedezni tudja a megélhetési költségeit. Ez a jogi helyzet az Európai Bíróság egy 1991-es ítéletén alapul (EBHT C-292/89). Ugyanebben az ítéletben az EB azt is megállapította, hogy ez az időszak meghosszabbítható, ha van kilátás a foglalkoztatásra. Inaktív személyek: Az uniós polgároknak, például nyugdíjasoknak vagy diákoknak, akik három hónapnál hosszabb ideig szeretnének Németországban maradni, igazolniuk kell, hogy biztos megélhetéssel és egészségbiztosítással rendelkeznek. Jogalap: 2004/38/EK 7. cikk (1b) bekezdés. Ha ők nem így tesznek, a német jog szerint kiutasíthatók (FreizügG 7. §). Ez szinte soha nem történik meg, mivel mindig fennáll a lehetőség, hogy egy marginális munkát vállalnak.
Fragen zu Rechten und Pflichten eingewanderter EU Buerger 3
Állandó tartózkodási jog:
Minden uniós polgár, aki öt évnél hosszabb ideig jogszerűen tartózkodik a fogadó országban, ezen időszakot követően állandó tartózkodási joggal rendelkezik, és nagyrészt ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a saját állampolgárai.
III. Mi történik, ha egy uniós polgár hamis adatok megadásával szerzi meg a tartózkodási jogát?
A német szabad mozgásról szóló törvény (FreizüGG 2. § (7) bekezdés) szerint, aki jogellenesen szerzi meg a szabad mozgáshoz való jogát, elveszíti tartózkodási jogát. A Belügyminisztérium most egy új törvénytervezettel próbálja szigorítani a megfelelő büntetéseket. A tervek szerint például az az uniós polgár, aki a belépéskor helytelen vagy hiányos adatokat szolgáltat, három évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Ezen túlmenően ebben az esetben legfeljebb öt évig terjedő újbóli belépési tilalmat kell kiszabni.
A Belügyminisztérium hangsúlyozza, hogy a reform az EU szabad mozgásról szóló irányelve (2004/38/EK 35. cikk) alapján megengedett. Ez az irányelv biztosítja a tagállamok számára a jogot, hogy büntetőintézkedéseket vezessenek be azokkal a személyekkel szemben, akik visszaélnek a szabad mozgáshoz való joggal. A gyakorlatban ez csak akkor fordulhat elő, ha egy harmadik ország állampolgára egy uniós polgárral kötött érdekházasság révén élvezi a szabad mozgáshoz való jogot (vö. BT- Drucksache 18/1602, 4. oldal). Ilyen esetekben azonban a harmadik országbeli állampolgárok már a hatályos jogszabályok értelmében elveszítik tartózkodási jogállásukat és így a szabad mozgáshoz való jogukat.
Nem világos, hogy a javasolt reform valóban összeegyeztethető-e az EU szabad mozgásról szóló irányelvével (2004/38/EK 15. cikk (3) bekezdés). Az irányelv ugyanis kimondja, hogy a tagállamok “kizárólag közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból” korlátozhatják az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát.
V. Igényelhet-e uniós polgár családi pótlékot?
Az uniós polgárok a német jövedelemadóról szóló törvény (EStG 62. §) értelmében ugyanolyan mértékben jogosultak családi pótlékra, mint az őslakosok. Ennek előfeltétele, hogy az igénylők állandó lakóhellyel rendelkezzenek Németországban. 2012-ben a jogosultságot konkretizálták: Azok az idénymunkások, akik Németországban jövedelemadó-köteles munkát végeznek, szintén igényelhetnek családi pótlékot – ez akkor is érvényes, ha a gyermekek nem Németországban élnek.
IV. Mi történik, ha egy uniós polgár elveszíti a munkáját?
Aki egy évnél hosszabb ideig dolgozott Németországban, nem önkéntes munkanélküliség esetén is megtartja munkavállalói vagy önálló vállalkozói jogállását (2004/38/EK 7. cikk (3) bekezdés és FreizügG 2. § (3) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy továbbra is Németországban tartózkodhatnak, de a munkaügyi hivatal rendelkezésére kell állniuk. Ha egy uniós polgár
2
egy évnél rövidebb ideig dolgozott a fogadó országban, hat hónapig megőrzi munkavállalói státuszát és annak egyes jellemzőit.
VI. Milyen szociális ellátásokra jogosultak az uniós polgárok Németországban?
Gyakran nem egyértelmű, hogy a németországi uniós polgárok milyen szociális ellátásokra tarthatnak igényt, ha nem tudják biztosítani saját megélhetésüket. A jogszabály ebben az esetben is különbséget tesz különböző kategóriák között.
Kategória | Szociális jóléti juttatás |
EU-s munkavállaló (vagy önálló vállalkozó), aki Németországban akaratlanul elveszítette munkahelyét. | Jogosult a német állampolgárokkal egyenlő bánásmódra. Más szóval, jogosult a munkanélküli segély I.-re és II.-re. Azok, akik egy évnél rövidebb ideje dolgoznak Németországban, hat hónapig megtartják a munkavállalói jogosultságokat. Ezután olyan jogosultságaik vannak, mint az álláskeresőknek. |
Álláskereső | Nem világos: A német társadalombiztosítási törvénykönyv (SGB II §7) kifejezetten kizárja a szociális ellátások igénybevételét azon uniós polgárok esetében, akik kizárólag munkakeresés céljából léptek be az országba. Ez az általános kizárás azonban sérti az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát (EB C- 140/12), amely eseti elbírálást ír elő. E jogi kérdés szempontjából döntő lesz az Európai Bíróságnak a Szövetségi Szociális Bíróság megkeresésére hozott ítélete (BSG B 4 AS 9/13 R). A kérdés az, hogy az uniós polgár kizárása a SGB II szerinti ellátásokból ellentétes- e az uniós jog egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményével (883/2004/EK rendelet 2., 3., 4. és 70. cikke). |
Inaktív | Az inaktívakra vonatkozóan nincs külön jogszabály. A munkaügyi központok a megélhetési forrással nem rendelkező inaktív személyeket ugyanúgy kezelik, mint az álláskeresőket, és ezért kizárják őket a SGB II (7. §) szerinti szociális ellátásokból, valamint a SGB XII (23. § (1) bekezdés) szerinti szociális segélyből. Az SGB XII szerinti szükséges ellátások, valamint az orvosi ellátás továbbra is biztosítható eseti elbírálás után. Ebben az összefüggésben döntő jelentőségű lesz az Európai Bíróság közelgő ítélete egy nem foglalkoztatott román állampolgár és egy német munkaügyi központ közötti jogvitában. Az Európai Bizottság az üggyel kapcsolatos nyilatkozatában rámutatott, hogy ebben az esetben is az általános kizárás nem egyeztethető össze az egyenlőség elvével. |
Állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező uniós polgárok | Jogosult a német állampolgárokkal azonos bánásmódra. |