A bérbeadónak biztosíték kell

Összefoglalva a legfontosabbakat

  • A bérlő a bérbeadónak az esetleges lakásban keletkezett károk fedezésére legfeljebb háromhavi nettó bérleti díjat fizet kaució gyanánt.
  • Ha a bérleti szerződés tartama alatt nem keletkezett kár, akkor a bérlő a kiköltözés után visszakapja a teljes kauciót.
  • A tulajdonosnak a kauciót magánvagyonától elkülönítve, pénzintézetben kell tartania! A kamatok a bérlőt illetik meg.
  • A visszafizetésre a bérbeadónak a kiköltözést követő hat hónapban van ideje.

A kaució felső határa

A bérlőt nem kötelezi semmilyen törvény kaució fizetésére. Ha a lakásbérleti szerződésbe nem foglaltak bele kauciót, ez legfeljebb háromhavi nettó bérleti díj – tehát rezsi nélkül – lehet(§ 551 PTK). Aki többet fizetett, a többletet visszakövetelheti. Kivételt jelent, ha a bérbeadó akadálymentesítette a lakást. A lakás bérleti jogviszony lejártát követő visszaalakítására a tulajdonos magasabb összegű biztosítékot kérhet (§ 554a PTK). Akkor is, ha a bérbeadó az évek során emeli a bérleti díjat, magasabb kauciót követelhet.

Aki ekkora összeget egyben nem tud vagy nem akar kifizetni a bérbeadónak, három részletben is törlesztheti a kauciót. Az első részlet a bérleti jogviszony kezdetekor esedékes. A részletfizetés lehetőségét a bérbeadó a bérleti szerződésben nem zárhatja ki!

Mikor nem jár vissza a teljes kaució?

A bérbeadó a kauciót, illetve annak egy részét megtarthatja, amennyiben a bérlő károkat okozott a bérleményben. Ezek lehetnek például foltok a falon vagy nem megfelelően eltüntetett lyukak, fúrásnyomok.  Sok bérleti szerződésben az áll, hogy a bérlőnek rendszeresen helyreállító javításokat kell elvégeznie. Ezen kitételeket a Szövetségi Törvényszék (2015. Március 18-i döntésében, AZ. VIII ZR 185/14) hatálytalannak nyilvánította, amennyiben a bérlő felújítatlan állapotban vette át a lakást.

Kopási hibák, például a tűzhelyen, nem adnak elegendő okot a kaució csökkentésére. A bérleti díj elmaradásait és a befizetetlen számlákat a bérbeadó azonban kiegyenlítheti a kaucióból.

A kauciót bankba kell tenni

A bérbeadó a kauciót nem tarthatja privát számláján! Kötelessége a pénzt betenni, például egy külön kauciószámlára (§ 551 Abs. 3 PTK). A számlának maximum három hónapos felmondási ideje lehet, hiszen általában a lakás felmondási ideje is ilyen hosszú. Abban az esetben, ha a bérbeadó fizetésképtelenné válik, a kezesek állnak jót a kauciódért és visszakapod pénzedet.

A legtöbb kauciószámla kamata azonban igen alacsony. A Finanztip 2016 májusi mintavétele alapján a kamatlábak 0,01 és 0,4 százalékpont közé estek. Megszokott egy közös takarékkönyv vagy kizárólagos takarékkönyv használata is. Ezt azonban rögzíteni kell a bérleti szerződésben!

Nem túl elterjedt, de lehetséges a kauciót egy napi díjszámlára betenni. A kamatok itt mégiscsak 1 százalék körüliek. Ez azonban valamivel komplikáltabb: ehhez vagyonkezelői számlára van szükség. Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó hozzáfér a pénzhez, de te vagy a számlatulajdonos.  Ez biztosítja őt róla, hogy nem tudod egyszerűen levenni a pénzt.  Ebbe a folyamatba a banknak is bele kell egyeznie! Próbáld meg meggyőzni a bérbeadódat róla, hogy úgy fektesse be a kauciót, hogy a pénz többet kamatozzon egy normál napi díjszámlánál!

Általánosan érvényes: a bérbeadónak tájékoztatnia kell téged róla, hova rakta be a pénzedet és milyen kamatfeltételekkel? A számlavezetési díjakat nem terhelheti rád, ezeket ő viseli!

Kategória: Biztosítás