Ilyen hosszú ideig dolgozhatnak az alkalmazottak

Az alapvető tudnivalók röviden:

• A munkaidőről szóló törvény a munkavállalók védelme érdekében maximális munkaidőt határoz meg: heti 48 órát.

• Bárki, aki a munkaszerződésben foglaltaknál többet dolgozik, különleges feltételek mellett fizetést kaphat a túlórára.

• A munkaidőről szóló törvény, más néven a munkaidő-védelemről szóló törvény, előírja, hogy mennyi ideig kell pihenni és szünetet tartani. Alapvetően tizenegy óra pihenőidőnek kell lennie két műszak között.

•  A vasárnapok és az ünnepnapok szabadok. Alapvetően senkinek nem kell ilyenkor dolgoznia. Sok kivétel van erre.

• Ha a munkáltató megsérti a megengedett maximális munkaidőt, és így a munkaidőről szóló törvényt, akkor közigazgatási szabálysértést követ el. A betartást a kereskedelmet felügyelő hatóságok vagy a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági hatóságok ellenőrzik.

Hány órát dolgozhatnak a munkavállalók hetente?

A munkaidőről szóló törvény (ArbZG) meghatározza a megengedett maximális munkaidőt a munkavállalók egészségének védelme érdekében. Ez az oka annak, hogy gyakran munkaidő-védelmi törvénynek hívják.

Eddig az alábbiak voltak érvényesek: az alkalmazottak általában egy munkanapon nyolc óránál többet nem dolgozhatnak (az ArbZG 3. szakaszának 1. mondata). Ez nem tartalmazza a szünetet. Bárki, aki reggel 9-kor kezd el, és délután 17:30-kor távozik a társaságtól, nyolc órát dolgozott a törvénynek megfelelően, 30 perces hosszú ebédszünettel (ArbZG 4. §).

A törvény szerint az alkalmazott legfeljebb heti 48 órát dolgozhat évente 48 héten keresztül, mert a törvény legalább négy hetes szabadságra jogosítja fel. A munkaidőről szóló törvény ennélfogva a maximális munkaidőt évi 2,304 óra feltételezi.

Tíz órás nap – Különleges kivételes esetekben a munkáltató legfeljebb tíz órára meghosszabbíthatja a munkanapot. Ezt a tíz órás korlátot semmilyen körülmények között sem szabad túllépni. Ennek eredményeként átmenetileg engedélyezett a maximális heti 60 órás munkaidő.

A munkáltatónak kompenzálnia kell a hosszabb munkaidőt azzal, hogy biztosítja, hogy a munkavállaló kevesebb munkát végezzen a következő időszakban. Ennek eredményeként az alkalmazottaknak nem szabad átlagosan nyolc óránál többet dolgoznia hat naptári hónapnál vagy 24 hétnél többet.

Ezeket a felső határokat akkor is alkalmazni kell, ha a vállalkozásban a dolgok szűkösek, mert több alkalmazott beteg vagy a megüresedett álláshelyeket nem töltötték be.

Dokumentációs kötelezettség – A munkáltatónak nyilván kell tartania, ha egy alkalmazott a megengedettnél hosszabb ideig dolgozik (az ArbZG 16. § (2) bekezdése). Ennek célja, hogy megkönnyítse a felügyeleti hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy a munkáltató megbizonyosodott arról, hogy a túlórát a tervek szerint kompenzálják. Az időkövetési rendszerrel rendelkező társaságoknál ez sokkal könnyebb.

Mi számít munkaidőnek?

A munkaidő a munka kezdetétől a végéig tart, szünetek nélkül. De mi a helyzet a munkába vezető úttal, az üzleti utakkal vagy az átöltözéssel?

A munkába vezető út – A munkába vezető út nem része a munkaidőnek. Az üzleti utazások munkaidőnek számíthatnak, ha az alkalmazott az utazás alatt dolgozik. Ez magában foglalja az autóval történő utazást egy adott helyre, vagy vonaton vagy repülőgépen végzett munkát. Az utazás nem számít bele a munkaidőbe, feltéve, hogy a munkavállaló ezen idő alatt pihenhet (BAG, 2006. július 11-i ítélet, Az. 9 AZR 519/05). Ezért a tömegközlekedéssel történő munkába vezető út általában nem munkaidő.

Átöltözés – Az átöltözés általában nem része a munkaidőnek. Ez eltérő lehet, ha a munkáltató bizonyos munkaruhát ír elő, és a vállalat alkalmazottainak ruhát kell cserélni (BAG, 2012. szeptember 19-i ítélet, Az. 5 AZR 678/11).

Tilos a munka vasárnap és ünnepnapokon?

A munkavállalóknak általában nem szabad vasárnap és ünnepnapokon dolgozni – 0 és 24 óra között (ArbZG 9. szakasz). Pihenniük kell, felépülniük, és nem szabad semmilyen tevékenységet folytatniuk.

Vannak kivételek, különösen a kórházak, ápolási létesítmények, benzinkutak, múzeumok, színházak, éttermek és egyéb létesítmények esetében, amelyeknek vasárnap is működniük kell. De még azoknak is, akik vasárnap és ünnepnapokon dolgoznak, joga van legalább 15 szabad vasárnapra egy évente.

Két kivétel vonatkozik a vasárnap és az ünnepi pihenés kezdetére és végére. Ilyen módon a munkáltató akár két órával előre hozhatja a teherautóvezetők indulását. A több műszakban dolgozó cégek a szabadnap elejét vagy végét is hat órával előre vagy hátra mozgathatják.

A munkáltatónak mindig rögzítenie kell az összes munkaidőt vasárnap és ünnepnapokon. A kereskedelemfelügyeleti hatóságok vagy a munkavédelmi hivatalok ellenőrzik, hogy betartják-e a vasárnapi pihenést.

Elérhetőségek

Kevin Ressler

Otto-Hahn-Str. 21
85435 Erding

Telefon: 08122/2285225
Fax: 08122/2285233

Mobil: 00 49 151 22656507
eMail: kevin.ressler@ergo.de

web: www.nemetorszagibiztositas.hu

Kategória: Biztosítás