Az utóbbi években egyre többször halljuk a „70 éves nyugdíjkorhatár” kifejezést. De vajon életbe lép vagy sem? Nincs alternatíva a nyugdíjkorhatár 70 évre emelésére, vagy vannak más módszerek a német nyugdíjrendszer összeomlásának ellensúlyozására? Pontosan ezeken a kérdéseken vitatkozik a tudomány és a politika. A helyzetet tovább rontja, hogy véleményem szerint nem feltétlenül a legjobb reklám politikusként, ha 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, amikor a közvetlenül érintett generáció alkotja a választópolgárok többségét.
Mi a jelenlegi helyzet?
Általában egyértelmű, hogy a német nyugdíjrendszer az összeomlás küszöbén áll. És a jó öreg Ottó von Bismarck számára is mindig világos volt, hogy ez a rendszer csak bizonyos feltételek mellett működik. Ha ezek az előfeltételek megváltoznak, a rendszer is összeomlik. Tehát ezt mindenki tudja, és senki sem változtatott rajta. Saját véleményem szerint ez néha annak is köszönhető, hogy egyetlen politikus sem kedvező eljátszani azt a szerepet, amelyben azt mondja: „Én vagyok a felelős a 70 éves nyugdíjkorhatárért” vagy „Én vagyok az, aki megváltoztatta az előző nyugdíjrendszert, ez a változás egy bizonyos időt igényel, de a lakosság és a média nem így látja, és széttép engem.”
Annak érdekében, hogy a politikusok ne is álljanak elő innovatív, ó, elnézést, „buta ötletekkel”, a koalíciós megállapodás még azt is előírja, hogy a nyugdíjszint 2025-re legalább 48 százalékos lesz (De jó! Így kevesebb, mint a fele marad annak, amit korábban volt!), és a hozzájárulások nem haladják meg a 20 százalékot.
Ez azonban azt is jelenti, hogy az egyetlen kiigazító csavar, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben is továbbra ennyi nyugdíjat fizessenek, az a nyugdíjkorhatár.
Hacsak nem szeretnének valahonnan milliárdokat pumpálni a nyugdíjrendszerbe.
A gazdasági intézetek elvégezték a matematikai számításokat
A nagy gazdasági intézetek elővették a zsebszámológépeiket és elvégezték a számításokat. Ha a koalíciós megállapodásban rögzített értékek maradnak, akkor a nyugdíjkorhatárnak elméletileg 70 évre kell emelkednie, akár 70 év felettre is.
Vagy körülbelül 500 000 fiatal bevándorlót fogad be az ország, akik jelentős összegeket fizetnek be a nyugdíjalapokba. Néhány évvel ezelőtti számításában, Hans-Werner, az Es-Ifo főnöke 32 millió munkaképes személyt említett, akikre 2030 közepéig a nyugdíjszint és a járulékráta állandó szinten tartásához lenne szükség. Hans-Werner Sinn szerint ez nem túl reális és nem is kívánatos.
Van-e alternatíva a 70 éves nyugdíjhatárra?
A Hans Blöcker Alapítvány első pillantásra érdekes alternatívát javasolt. Szerintük a jól ismert számítások téves elveken alapulnak, amikor a nyugdíjkorhatár emeléséről van szó.
Itt összehasonlítják a névlegesen foglalkoztatható emberek és a potenciális nyugdíjasok számát, vagyis a 15 és 64 év közöttieket a 65 évesnél idősebbekkel.
Ehelyett a Hans Böckler Alapítvány különbséget szeretne tenni a foglalkoztatottak és az áthelyezettek között, vagyis a nyugdíjasok mellett például a Hartz IV-ben részesülőkkel az összes korcsoportban. Valójában ez a számítás egészen más eredményt ad.
Ezen számítás szerint 2013-ban 32 százalékos az úgynevezett „demográfiai függőségi ráta” (65 év felettiek aránya a 15–64 évesekhez). Ezzel szemben a transzferfüggő és a foglalkoztatottak aránya 56 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy 2013-ban kevesebben kerestek pénzt, mint azok, akik szociális fizetést kaptak.
Egy további számítás során a Hans Böckler Alapítvány még mélyebbre ment, és az 1 eurós rövidített munkaidős foglalkoztatottakat (Job és Mini-Job) eltávolította az egyenletből. Tehát csak azok maradtak a számításban, akik valóban fizethetnek a saját megélhetésükért.
Ilyen körülmények között az úgynevezett „gazdasági függőségi ráta” még 68 százalék, azaz több mint kétszer olyan magas, mint a „demográfiai függőségi ráta”.
A nagy különbség többek között annak is köszönhető, hogy a munkanélkülieket és a korkedvezményes nyugdíjasokat transzfer-kedvezményezetteknek is nevezik. És pontosan itt játszik szerepet a Hans Blöcker Alapítvány által javasolt megoldás.
Egy másik beállítási csavar: a munkaerőpiac
Az idősebb férfiak, de nők is gyakran egyáltalán nem dolgoznak, vagy ha dolgoznak, akkor rövidített munkaidőben (Mini-Job). Ha ezeket az embereket teljes mértékben integrálni lehetne a munkaerőpiacra, akkor a fent említett függőségi ráta csökkenthető lenne.
Ezzel a függőség lassabban növekedne, de nagyobb lenne. A Böckler-kutatók számára azonban ez nem ellentmondás. Azt állítják, hogy a gyors növekedés az, ami kihívást jelent a nyugdíjrendszer számára. És pontosan ezt kell tenni.
A munkaerőpiac nem csodaszer
Azonban a Hans Böckler Alapítvány szakértői is elismerik, hogy a demográfiai változásokat nem csak a munkaerőpiacon lehet elkezdeni. Ők is a már ismert beállító csavarokat akarják használni, mint például a hozzájárulás összege.
Véleményük szerint azonban a belépési kor növelése nem szükséges.
A hosszabb ideig dolgozók hosszabb ideig élnek – ennyire rossz a 70 éves nyugdíjhatár?
Sok idős ember számára a munka az egyetlen társadalmi kapcsolattartás más emberekkel. Ha ez megszűnik, sok ember magányos lesz, és ennek eredményeként igazolhatóan korábban meghal.
Sok nyugdíjas jelenleg fizetett munkát vállal, még akkor is, ha nincs szükségük pénzre. De szükségük van társadalmi integrációra. Mindenkinek szüksége van rá. A kollégákkal folytatott munka révén ez többek között lehetséges.
A magánnyugdíj elengedhetetlen
Még akkor is, ha biztosítási szakemberként írok, és az az érzése támadhat, hogy csak azért írom, mert el akarom adni a nyugdíjbiztosítást, és amúgy is mindannyian szélhámosok és bűnözők vagyunk, kérem, adja meg a lehetőséget, hogy elmondhassak néhány fontos szót a magánnyugdíj-biztosítás tárgya tekintetében.
1. Nem, nem kell mindig nyugdíjbiztosítást kötni
Őszintén szólva, sokféle módon lehet jövedelmet szerezni később, idős korban. A jó nyugdíjbiztosítás az egyik ilyen lehetőség. De a bérleti jövedelem, az alap-megtakarítási tervek, a vállalati befektetések stb. is lehetőséget nyújtanak erre. Ezek idősebb korban is szép havi jövedelmet hozhatnak.
2. A legfontosabb, hogy kezelje a helyzetet és cselekedjen!
Legalább ezt az egész kérdést saját maga kezelheti azzal, ha egyszerűen a saját magánnyugdíjprogramjával kezdi. Képezze magát pénzügyileg, például a YouTube-on, a biztosítással kapcsolatos ingyenes videóim segítségével.
És akkor csak kezdje el!
Az első kis, megbízható nyugdíjbiztosítással, az ETF megtakarítási tervével vásárolja meg az első ingatlant, vagy fizesse ki az adósságait.
De kezdje el!
Mi a véleménye a németországi nyugdíjrendszerről?
Hogyan látja Németország nyugdíjrendszerét? Minden elveszett? Csak a nyugdíjkorhatár folyamatos növelésével mehetünk tovább? Vagy tényleg az egész rendszert fel kell forgatni és pl. biztosítani, hogy minden alkalmazott (köztük a köztisztviselők és az önálló vállalkozók is) fizessen a rendszerbe? Kérem, írja ide véleményét.
Véleményem szerint a 70 éves vagy annál magasabb nyugdíjkorhatár nem a járható út.
Kérdése van?
Több mint 13 év tapasztalat a Német biztosítási piacon.
Keressen bizalommal!
Szívesen tájékoztatjuk emailen és telefonon, minden nap
8:00 és 20:00 között!
Magyar Iroda: 003612361231
Német Iroda: 0049 8122 2285
Kevin Ressler: 0049 15122656507
NEMETORSZAGI BIZTOSITASOK
Kevin Ressler
Német biztosítás szakértő
